Hogyan látják a kutyák a világot? – A kutyák látása

Ahhoz, hogy megértsük, hogyan látnak a kutyák, jó ha felelevenítjük, mitől is függ a színlátás. A szemünkbe bejutó fényt a szem "objektívje", a szemlencse, a szem hátsó felszínét borító ideghártyára, a retinára fókuszálja. A retinán apró érzékelők milliói helyezkednek el. A retina kétféle fotoreceptort tartalmaz: a csapokat, amelyek a színlátásért, és a pálcikákat, melyek a szürkületi, gyenge fényben való látásunkért felelősek. Az érzékelő elemekhez idegek kapcsolódnak, és az ingereket a szemidegen keresztül az agy felé továbbítják. A fényreceptorok közül a csapok szolgálják szemünkben a színlátást. Ezek a csapok három típusba sorolhatók, attól függően, hogy milyen hullámhosszú fényre reagálnak a legérzékenyebben: kék receptorok, zöld receptorok és piros receptorok. A színlátásnak ezt a típusát trikromatikus színlátásnak nevezik.

Hogyan látnak a kutyák? Látnak színeket a kutyák?
Kiváló szaglásukkal és hallásukkal összehasonlítva (amelyek mind meghaladják az emberi érzékelés határértékeit), a kutyák látása viszonylag gyengébb érzéknek tekinthető. Sokszor szóba kerül az a vélekedés miszerint a kutyák színvakok, azonban ez így nem igaz. A kutyák nem teljesen színvakok, mivel dikromatikus színérzékeléssel rendelkeznek. Az emberekkel ellentétben, akiknek a retinájában három különböző színérzékenységű csapsejt van (piros, zöld és kék), kutyák esetében csak kétféle csapsejt található meg, a sárga és a kék csapsejtek, melyek erre a két színre a legérzékenyebbek.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy a kutyák nem látnak zöld vagy piros tárgyakat! Ez csak azt jelenti, hogy nem képesek megkülönböztetni a zöld vagy piros tárgyakat csupán a színük alapján, hanem egyéb paramétereket is felhasználnak az adott tárgyak elkülönítéséhez, például a fényerősségben, kontrasztban észlelhető eltéréseket. A kutyák színlátása hasonló a vörös-zöld színvakságban érintett emberekéhez, abban az értelemben, hogy ezeket a színeket nem, vagy nehezen képesek megkülönböztetni. A kutyák számára a vörös, a sárga és a zöld egy árnyalatú. A kék és a lila egy második színárnyalatnak tekinthető. A ciánkék és a bíborvörös legfőképp semleges árnyalatúak (leginkább szürkének láthatók). Tehát a kék és a sárga színek a legjobban megkülönböztethetők a kutyák számára.
Az ember és a kutya látása nemcsak az észlelt színekben tér el, de a felbontásban (a kutya homályosabban lát), és a kontrasztérzékenységben is, vagyis a kutya kevésbé kontrasztosan lát. A kutya látása sokféle kontextusban történő működésre (azaz különféle fényviszonyok között) alakult ki evolúciósan, a hangsúly itt a mozgásérzékelésre helyeződik a statikus részletek megkülönböztetése helyett, valamint a látásban nagyobb szerepet kap az állatoktól viszonylag távoli ingerek feldolgozása. Ajánljuk a következő, magyar kutató által fejlesztett oldalt, ahol a kutyák látásáról szóló információk mellett képek is találhatók az ember-kutya látáskülönbségek érzékeltetésére.

Mi a helyzet a TV-vel, tudok a kutyámmal filmet nézni?
Az emberek és a kutyák vizuális észlelését olyan kiegészítő tulajdonságok jellemzik, mint például a villogó fényekre való érzékenység. Érdemes megjegyezni, hogy a kutyák (hasonlóan például a macskákhoz) érzékenyebbek a sokkal nagyobb villogási sebességre szemben az emberekkel (azaz a kutya szeme gyorsabban regisztrálja a képeket, mint a mi szemünk). Az emberi szem másodpercenként 10–15 képet képes felismerni, ha ez a szám nagyobb, akkor a képsorozatot már filmnek látjuk, hosszú ideig másodpercenként 24 képkocka volt a szabvány a régi televízióknál. A régi, katódsugárcsöves televíziók, amelyek másodpercenként kevesebb képet mutattak (kb. 50 képkocka/másodperc), mint a modern televíziók, csupán villogásnak tűnnek a kutya számára. Ahhoz, hogy egy kutya TV-t nézzen, másodpercenként legalább 70 képkockára van szükség. A mai modern, HD televíziók már akár 120 képkocka/másodperces vetítést elérnek, mely a kutyák számára látható képet/filmet jelent.

Miért tükröződik zölden a kutya szeme a vakuval készített fotókon?
A zöld tükröződés (melyet sok gazdi észrevehetett már a kutyájáról készített képein) igazából egy, a ragadozók evolúciós múltjából származó természetes anatómiai jellegzetesség eredménye. Sok, eredetileg éjjeli életmódot élő gerinces (főként a ragadozók) szemében, a retina mögött egy olyan (általában zölden) irizáló hártyát találunk, amelynek rendezett kristályai visszaverik a retinán egyszer már átjutott, és így el nem nyelődött fényt. Ez a réteg a tapetum lucidum, amely retroreflektorként működik, tehát a bejövő fényt, beesési szögétől függetlenül, nagyjából a vele ellentétes irányba veri vissza. Ezért világít zölden a legtöbb vakuval fényképezett kutya szeme a fotón. A tapetum lucidum egy evolúciósan előnyös képlet, gyenge megvilágítás esetén növeli a szembe jutó fény hasznosulásának fokát azáltal, hogy a retinán áthaladó fényt visszatükrözi a fényérzékelő receptorok irányába. A retroreflexió (tehát az azonos irányba való tükrözés) révén pedig a retinán keletkező kép fókusza sem romlik, ugyanolyan éles marad. A hártya nem mindig zölden irizál, így a visszavert fény színe is fajról fajra, sőt kutyákon belül fajtáról fajtára változhat pl. vörös lehet a kékszemű kutyák esetében, míg más kutyáknál kék irizálás is előfordulhat.

Írta: Csibra Barbara

Források:
Byosiere, S. E., Chouinard, P. A., Howell, T. J., & Bennett, P. C. (2018). What do dogs (Canis familiaris) see? A review of vision in dogs and implications for cognition research. Psychonomic bulletin & review, 25(5), 1798-1813.
Miller, P. E., & Murphy, C. J. (1995). Vision in dogs. Journal-American Veterinary Medical Association, 207, 1623-1634.
Pongrácz, P., Ujvári, V., Faragó, T., Miklósi, Á., & Péter, A. (2017). Do you see what I see? The difference between dog and human visual perception may affect the outcome of experiments. Behavioural processes, 140, 53-60.
https://dog-vision.andraspeter.com/
https://index.hu/tudomany/til/2019/01/15/miert_zold_a_kutyak_szeme_a_fotokon/