Az élet rövid: Játssz a kutyáddal!

Vajon a kutyák értik az emberek által mutatott játékra hívó jelzéseket?

A kérdés válaszra: csak keveset. De nézzük csak pontosabban.

Nemrég egy kiváló, nagy tudású oktató, haladó obedience foglalkozásán vettem részt. A kutyák helyben maradását gyakorolták, közben beiktattak pár zavarást. A gyakorlat után az oktató megkérte a gazdákat, hogy engedjék el a kutyáikat, és próbáljanak meg játszani velük egy-két percig. A feladat világos volt, miután a négylábúak nagyszerű önuralmat mutattak a gyakorlás során jutalmuk egy rövidebb játék volt. A csoport reakciója érdekes volt. Volt, aki tapsolt, a földet ütögette, vagy a kutyáját próbálta finoman lökdösni a térdével, míg néhányan verbálisan próbálták bátorítani az ebeket. A válaszok ehhez mérten változóak voltak. A kutyák kb. fele mutatott némi érdeklődést, a másik fele pedig a szokásos "He? Mit akarsz most tőlem?" arcot vágta.

Néhány kutatás kimutatta, hogy azok az általánosságban ismert, megszokott jelzések, amiket mi emberek próbálunk használni, hogy kutyáinkat játékra hívjuk nem igazán működnek jól. Nicola Rooney az egyik ilyen vizsgálat vezetője azt szerette volna megtudni, hogy vajon érkezik-e válasz a játékra hívó jelzésekre a kutyák részéről. 21 önkéntes vett részt a vizsgálatban, akiket felkerestek otthonukban és videófelvétel is készült az alkalmakról. Megkérték a tulajdonosokat, hogy játszanak a kutyáikkal mindenféle tárgy, vagy játékszer segítsége nélkül (elvégre ha belegondolunk nehéz elképzelni egy négylábút, aki nem akar bulizni miközben egy labdát lobogotatnak az orra előtt). A felvételek kielemzése után 35 általánosan használt jelzést figyeltek meg. Néhány ezek közül a klasszikus kutyasulis, vagy sport munka során is megfigyelhető (ld. korábban fent) volt, azonban voltak akik ugatással, a mancsok megragadásával, illetve a klasszikus meghajlós, lefelé néző kutya pózzal is próbálkoztak (egész bizarr kisérletek is akadtak, volt aki pókot imitálva kézfejével próbálta a négylábút stimulálni).

Azonban az adatok okoztak némi meglepetést. A 35 leggyakrabban használt jelzés kielemzése után kiderült, hogy a jelek népszerűsége (a leginkább népszerű a gazdák között) nincs összefüggésben a sikerességgel a játék indításában, vagy annak fenntartásában. Például a padló ütögetése volt az egyik legnépszerűbb próbálkozás, de mindössze a kutyák 38 %-nál sikerült vele eredményt elérni. Néhány típussal való próbálkozás teljes kudarcba fulladt, 0 %-os játékidőt eredményezett: ugatás, kutya ölbevétele, vagy puszilgatása. Voltak azonban olyan, kevésbé népszerű próbálkozások is, amelyek 100 %-os sikert arattak. Pl: kergetőzés, elfutás- ezeket jómagam is használom saját kutyáimmal. Hasonlóan sikeres volt a jobbra-balra, bukdácsolva hajlongás vagy a támadás színlelése (hirtelen mozdulat a kutya felé). Az alábbi táblázat bemutatja azt a 12 jelzést, amelyek a legnagyobb sikert értek el a játékra hívásban, illetve kifejezve őket százalékban. (Siker alatt azt értjük, amikor a kutya izgatott, játékos viselkedést mutat.)

Jelzés Leírása Sikeresség mértéke
(százalékban)
üldözés/kergetőzés Elfutás a kutya elől, vagy kergetőzés 100
hajladozás Jobbra-balra haljadozva járás 100
"támadás" Színlelt támadás, kutya felé kapás 100
felugrás kérése Mellkas ütögetése, hogy a kutya felugorjon 90
mancsok megragadása Mancsok megfogás, vagy felé nyúlás 77
meghajlás Klasszikus lefelé néző kutya póz 75
kutya megragadása Kutya gazda irányába húzása 67
puff Levegőfújás a kutyára 66
térdelés, rúgás Lábfejjel, vagy térddel kutya érintése 63
lökés kutya ellökése tőlünk 62
suttogás Halk beszéd 56
beszéd Magas hangú vokalizáció vagy beszéd 55
Forrás: SC Psychological Enterprises Ltd
Egy ezt követő kísérlet során a kutatók ezen jelzések kombinációját használták fel új kutyánknál, hogy megfigyeljék reakcióikat. A kombinálások inkább tetszőlegesek voltak, de egy érdekes ténnyel, megfigyeléssel lettek gazdagabbak. Ebben a kutatásban kiderült, ha hangot is adunk az általunk választott non-verbális jelzéshez, nagyobb sikerrel járhatunk a játékra hívást illetően. Jellegzetes verbális jelzések voltak a: "Gyerünk" (suttogva) majd hirtelen magas hangon: "Gyerünk kiskutyám".

Tudomány ide, kutatás oda, játsszunk a kutyákkal! Amilyen sokat csak tudunk!

Írta: Gaál Gábor

Forrás: https://www.psychologytoday.com/intl/blog/canine-corner/201508/do-dogs-understand-play-signals-given-humans