Kutyák a tudományban – kutyaetológia

Szeretnénk egy tudományos rovatot indítani, ahol a legfrissebb, illetve legérdekesebb kutyás tudományos kutatásokba nyerhettek egy kis bepillantást, kaphattok egy kis összefoglalót belőlük.

A tudományos cikkek angol nyelven íródnak, és bizonyos szaklapokban olvashatóak, melyekhez általában a kutatók tudnak hozzáférni (sokszor még ők is nehezen, ha fizetős a cikk elérése), ezáltal nem mindenki számára érthetőek vagy hozzáférhetőek a tudományos eredmények. Szerencsére a tudománykommunikáció egyre inkább előtérbe kerül, azaz a kutatók anyanyelvükön is kommunikálják az eredményeket, illetve röviden, érdekesen és érthetően összefoglalják azt, majd népszerűbb platformokon is elérhetővé teszik (pl. facebook, youtube).

Miért van szükség a kutatásokra? Hogyan zajlik egy kutatás?
Mi kutatók csak akkor állíthatjuk azt, hogy egy jelenség létezik, ha be is bizonyítjuk azt precíz kísérletekkel. Például, ha a kutyagazdákat megkérdezzük, hogy kötődik-e hozzájuk a kutyájuk, biztosan gondolkodás nélkül rávágják, hogy igen. Illetve sok anekdotát, történetet hallunk a kutyák kötődéséről és hogy mennyire keresik a gazda közelségét. Azonban kutatóként nem hagyatkozhatunk csupán anekdotákra, illetve csak elbeszélésekre, hanem meg kell vizsgálnunk a jelenséget megfelelő kísérleti beállításokkal. Általában az adott témát körbejárva először utána olvasunk a jelenségnek— mit tudunk már, és mit nem? Majd megfogalmazzuk a kísérlet céljait és megválaszolásra váró kérdéseit, valamint a módszereket, amivel a kutatást kivitelezzük: azaz, hogy mit szeretnénk vizsgálni és hogyan vizsgáljuk.
A kutatás során próbálunk egy olyan módszertant megalkotni, mely kivitelezhető más kutatók számára is, ha elolvassák a kutatás módszertanának összefoglalóját, azaz a kísérlet és az eredmények reprodukálhatóak mások által is. Általában laboratóriumi szobában zajlik egy-egy viselkedésteszt, ahol a szoba berendezése az adott kísérletnél mindig ugyanaz, illetve a vizsgálatban résztvevő kutyák számára egy hasonló helyzetet tudunk teremteni pl. ha hangot játsszunk le nekik ugyanolyan hangerőn történik a lejátszás, kontrolláltan. Igyekszünk minél több alanyt bevonni a vizsgálatba, hiszen lehet, hogy Buksinak épp rossz napja volt és ezért nem figyelt a hangszóróból érkező hangra, holott máskor ez lenne az alapreakciója. Minél több kutyát vizsgálunk, minél több fajtát bevonva, annál inkább általánosíthatók a kutatás eredményei. Hasonló a helyzet a nemmel és a korral is, itt is igyekszünk kiegyenlíteni a vizsgált mintát, hacsak nem épp ezekre a változókra vagyunk kíváncsiak (pl. másképp viselkednek-e egy adott helyzetben a kölyökkutyák, mint az öregek), mert ekkor érdemes két csoportot összehasonlítva vizsgálódni (öreg vs. fiatal, képzett vs. képzetlen, stb.). Pontosan meg kell fogalmaznunk, hogy milyen viselkedési változókat szeretnénk vizsgálni a kutatás folyamán. A kutya-gazda kötődés példánál maradva, ha úgy gondoljuk, hogy a kutya kötődik a gazdájához, akkor ha a gazda egy idegen szobában hagyja a kutyáját (ez fogja kiváltani várhatóan a vizsgálni kívánt viselkedést), majd kimegy az ajtón, akkor azt várjuk hogy az a kutya mely kötődik a gazdához az ajtóban toporzékolva fogja őt várni, tehát itt pl. vizsgálhatjuk az ajtóra nézés idejét, vagy az ajtóban ácsorgás időtartamát, de akár azt is hogy mennyire viseli a kutya stresszesen az egyedüllétet pl. nyüszítés időtartama. A kutya viselkedését videóra vesszük és kódoljuk a vizsgált változókat, azaz „számokká alakítjuk” a viselkedést, majd ezeket statisztikai módszerekkel elemezve megadhatjuk a vizsgált kérdésünkre a választ: pl. valóban, a kutyák a gazda távollétében idejük nagyrészét az ajtóban várakozva töltötték – kötődő viselkedést mutatnak, vagy sem, netán eredményünk csupán a véletlennek tudható be. Végül az eredmények bemutatása és diszkutálása következik egy tudományos cikk formájában, ahol az eddigi ismeretek fényében leírjuk, hogy mit találtunk és valószínűleg miért, hogyan illeszkedik az adott eredmény a kutatásterület fontos eredményei közé.

Miért épp a kutya?
Az etológia az állatok viselkedésével foglalkozó tudományág, Magyarországon az ELTE Etológia Tanszéke nemzetközileg elismert a kutatói és a kutatásai miatt. A Best Dog Kutyaközpont több munkatársának is volt/van szerencséje az Etológia Tanszéken dolgozni, ezáltal is jobban megismerve a kutyák viselkedését.
A kutya azért került az etológiai kutatások középpontjába, mert az egyik legrégebben domesztikált háziállatunk, így hasonló környezeti kihívásokkal kellett szembenéznie, mint nekünk embereknek, valamint a kutyának az emberi közösségek jelentik mára a természetes környezetet, ahová nekik is be kellett illeszkedniük: előnyössé vált, ha tudnak kommunikálni az emberrel, értelmezik az ember szándékait, illetve, ha képesek az ember érzelmeinek, mentális állapotának felismerésére. Sok humán-analóg viselkedésformát figyelhetünk meg a kutyánál, ami hasonló környezeti kihívások révén alakult ki, hasonló szelekciós tényezők hatására, mint az adott emberi viselkedés. A korábbi példánál maradva a kutya-gazda kötődés is ilyen humán-analóg viselkedésforma, mely hasonló az anya-gyermek közötti kötődéshez (Topál és mtsai, 1998). Másik vonalon is vizsgálódhatnánk pl. az úgynevezett evolúciós homológiákat vizsgálva, amikor a viselkedésbeli hasonlóság a közös eredetre vezethető vissza pl. ezen a vonalon haladva a közeli rokon fajok, a csimpánzok viselkedését vizsgálva tudhatunk meg többet az emberi viselkedésről (Csányi 1999). Azonban míg a csimpánzok korlátozott számban hozzáférhetők, tesztelésük nehezen kivitelezhető, akkor is általában laboratóriumban vagy állatkertben tartott állatok vesznek részt a tesztekben, mely nem a természetes környezetük, és épp ezért sokszor etikailag is aggályos a kivitelezés, addig a kutyák szívesen vesznek részt a viselkedéstesztekben, természetes környezetükben és nagy számban vizsgálhatók, valamint könnyedén tréningezhetők, mely komplexebb folyamatok tanulmányozásakor előnyös.

Összességében elmondhatjuk, hogy a környezet az evolúció során befolyásolta a kutyára, valamint az emberre irányuló szelekciós hatásokat, mind a korai ember evolúciós kialakulása során, mind a kutya háziasítása során. Ez alapján a kutya viselkedését tanulmányozva nemcsak magáról a kutyáról tudhatunk meg többet, hanem következtethetünk az emberi viselkedés kialakulására is, azaz saját magunkról, az emberi fajról is többet tudhatunk meg a kutyákat vizsgálva (Csányi és Miklósi 1998).

Írta: Csibra Barbara

Referenciák:
Csányi, V. :1999: Az emberi természet: Humánetológia. Vince Kiadó, Bp. Pp. 308
Csányi, V. & Miklósi, Á. 1998: A kutya mint a korai evolúció modellje. Magyar Tudomány, 63.
Topál, J., Miklósi Á., Dóka, A. & Csányi V. 1998: Attachment behaviour in the dogs: a new application of the Ainsworth’s Strange Situation Test. Journal of Comparative Psychology, 112(3), 219-229.