Öt dolog, amit érdemes tudni a kutyák tűréshatáráról

Néha lefagy? Elveszti az érdeklődését ? Unatkozik? Makacs?
Ha megértjük a tűréshatár, vagy motivációs szint fontosságát, az sokat segíthet a kutyáink oktatásában, hétköznapi életében.
Amikor egy kutya viselkedéséről esik szó, az ún. "tűrésküszöb" gyakran merül fel szakembereknél, mint vitatéma. Fajtárs felé mutatott reaktivítás vagy gyerektől való félelem esetén gyakran javasolják az alacsony ingerkörnyezetben történő munkát, gyakorlást.
Azonban a tűréshatár fogalom megértése nagyon fontos a mindennapi tréning során. Klucsfontosságú lehet kölykök szocializációjánál, hozzájárul aktív, izgatott kutyák megnyugtatásához, illetve kiválóan használható a magabiztosság fejlesztésében.
De mi is ez pontosan? A következő példa kiválóan szemléltetheti a jelenséget. Amikor egy ajtó küszöbén lépünk át, egyik térből a másikba érkezünk. A viselkedésre használt "küszöb" fogalom hasonló folyamat; a kutya lényegében az egyik belső állapotból a másikba érkezik meg. Amennyiben volt már alkalmunk megfigyelni pl. egy fajtársaival félénken viselkedő négylábút, láthattuk hogy ez a folyamat egy pillanat alatt vált a viszonylagosan ok helyzetből a kontrollálatlan szituációig. Ekkor lépik át azt a bizonyos tűrésküszöböt.
Az alábiakkban felsorolunk öt olyan dolgot, ami sokat segíthet ennek megértésében.

1. Egy kutya tűrőképességét nem mindig az ugatás vagy a kitámadás jelzi
Ha egy saját tűréshatárain túl viselkedő kutyát képzelünk el, akkor gyakran a morgás, vicsorgás, ugatás, kitámadás képeit vizualizáljuk. De ezt a belső állapotot más is jelezheti:
- Lefagyás, megmerevedés
- Túlizgatottság (felugrálás, harapdálás)
- Fókusz elvesztése
- Zoomie-k megjelenése - szakmai nyelven FRAPS (Frenetic Random Activity Periods) rövidítés hétköznapi használata. Jellemzően ilyenkor a négylábúak megszállottként, nagy energiával törnek ki és rohangálnak vagy egyéb dolgot végeznek, hogy aztán a következő pillanatban teljes kimerültségben rogyjanak össze, mint akik éppen a marathont futották le (következő írásunkban erről lesz szó).
A jutalomfalat elutasítása, játékhelyzetből történő kilépés vagy a szokatlan nyugodt állapot is jelezheti a tűréshatárhoz való közeledést, esetleg már annak átlépését. Ezekben a helyzetekben a kutya már nem érzi jól magát.

2. Több, mint rossz viselkedés
Ilyen helyzetekben általában kutyáink úgy viselkednek, ahogy nem szeretnénk. Pontosabban fogalmazva, ilyenkor szoronganak.
Az érzelmi tűréshatár átlépésekor a szervezetben bizonyos fiziológiai és pszichológiai folyamatok mennek végbe, változnak. Emelkedhet a pulzusszám, fokozódhat a légzés. Az ilyen eb nem gondolkodik, csupán lereagál helyzeteket: verekedik, elmenekül, lefagy vagy csak bohóckodik, de nem képes összpontosítani. Gyakran nem is figyel ránk, nem hallja az utasításokat. Ebben a szituációban nem tudjuk viselkedését megváltoztatni, nem lesz képes tanulni amíg vissza nem nyeri a számára kényelmes belső állapotát.

3. A tűréshatár változik!
A fent említett ajtóküszöbbel ellentétben az érzelmi belső állapot mindig változhat, egyik percről a másikra, vagy egy szituációból a másikba kerülve.
Egy adott pillanatban egy kutya tűréshatára a számára felállított kritériumok sokféleségén is múlik. Itt van példának River. Szokatlan helyeken bizonytalan, nem kedveli az idegen fajtársakat és hirtelen mozgásoktól izgatott lesz. Amikor egyedül van, ezek nem jelentenek számára problémát. Talán szokatlan helyeken néha ideges lesz, de általában egy kis szaglászással levezeti energiáit. Nem kedvel az idegen kutyákat, de tolerálja őket. Izgatott lesz ha egy bicikli megy el mellette,de még mindig képes figyelni ha szólítják.
De ha mindezen tényezők egyszerre jelennek meg egy szituációban már nem képes kezelni a helyzetet. Ezek kombinációja már túlmutat a tűréshatárán és rávicsorog a fiatalabb kutyára.
Néhány dolog, ami hatással lehet a tűréshatárra:
- Triggerek száma (minél több, annál rizikósabb). A fent említett példán is látható, hogy River számára a sok apró trigger már sok volt egyszerre. Tudni kell, hogy egy trigger nem feltétlenül az amitől egy kutya tart, vagy ideges lesz tőle; ezek olyan ingerek amik a kutya belső motivációs, izgalmi állapotát növelik. Néha a túl heves játék is sok lehet.
- Távolság, vagyis milyen közel van a kiváltó inger. Legtöbb esetben minél közelebb, annál nehezebb a magabiztosság megtartása. De vannak kutyák, akiknek a nagy távolság okoz gondot. (A távolban egy ismeretlen tárgy félelmet is válthat ki).
- Gyakoriság (milyen gyakran fordul elő a trigger). Ha egy kellemetlen inger gyakran, rövid időn belül jelenik meg, a kutyák egyre erősebben reagálnak rájuk.
- A trigger intenzitása. Például egy hanginger erőssége, időtartama befolyásolja a reakció milyenségét.
- Éhség, szomjúság, fáradtság, fájdalom ezek mind hatással vannak a tűréshatárra.
- Stressz felgyülemlése ugyancsak befolyásolja a tűréshatárt. Pl: egy agility verseny mindig stressz és aktív munka egy kutyának. Ilyenkor olyan stersszhormonok szabadulnak fel a testben, amitől egy nágylábú pl. a következő nap helytelenül reagálhat egy szituációra.

4. Hogyan segíthetünk a tűréshatár megfelelő kezelésében
Ehhez tudnunk kell milyen ingerek, triggerek mit váltanak ki kutyánkból. Minden ami stressz, ami túlpörgeti vagy túlságosan izgatottá teszi a kutyát az trigger számára. Ismerjük fel ezeket a pozitív és negatív stesszorokat!
Legyünk tisztában kutyánk kommunikációjával, vegyük észre amikor a tűréshatárhoz érkezik! Ez egyedenként változó lehet: van amelyik kutya ilyenkor kifordul a helyzetből és szaglászni kezd, vagy éppen a megszokottnál idegesebben veszi el tőlünk a jutalomfalatot.
Fókuszáljunk mi is! Minden esetben amikor ezekkel a triggerekkel találkozunk figyeljük a jelzéseket! Vegyük észre ha viselkedésükben változás áll be vagy idegességre utaló kommunikációt látunk.
Tegyük meg a lépéseket. Ilyenkor:
- Növelhetjük a távolságot az inger és a kutya között
- Gyakroljunk fókusz feladatokat, csináljunk ilyen jellegű tréninget
- Ha szükséges el is hagyhatjuk azt a helyet
A tréning és viselkedésmódosítás kulcsfontosságú a tűréshatáron belül maradáshoz. Ezek együtt idővel mind segítenek a tűrséhatár növelésben adott ingerekkel szemben. Ráadasul segít a kutyának, hogy könyebben fókuszáljon, kevésbé legyen reaktív.
És hogy érdemes-e a tűréhatárhoz közeli tréningeket végezni? Ha egy adott problémán, új feladaton dolgozunk a kutyával, akkor valószínű szándékosan tesszük ki annak, hogy egy adott ingerrel probálkozzon. Fontos, hogy ilyenkor találjuk meg a helyes egyensúlyt. A fokozatos haladáshoz a jó irányba egy magabiztos kutya kell.
Fontos: amikor egy félelem vagy reaktivitás problémákkal küzdő négylábúval tréningezünk, ezt soha ne tegyük túl gyakran. A tűréshatár vagy az ingerek gyakori növelése, használata lelassítja a fejlődés folyamatát. Amikor egy adott feladatnál lassú vagy egyáltalán nem látunk fejlődést, vegyük számításba, hogy nagy valószínűséggel a tűréshatáron túl, vagy annak túl közelében gyakorlunk.

5. Ha túlléptük a határt, cselekedjünk!
Legyünk őszinték. Rengeteg olyan inger, környezeti tényező van az életünkben, kutyáink életében amit nem tudunk kontrollálni. Emiatt gyakran kialakulhat olyan helyzet, amikor a kutya képtelen meghozni egy helyes, elvárt döntést. Mit tehetünk ilyenkor?
- Azonnal forduljunk ki a helyzetből. Ilyenkor nincs idő tréningre, fegyelmezésre, problémamegoldásra.
- Gondoljuk át, mi az ami rossz választ válthatott ki az adott sziutációban.
- Készítsünk tervet, hogy legközelebb hogyan reagálunk, hogyan segíthetünk a kutyánknak (a tudatos tréningtervezés szerintem fontos, elengedhetetlen része egy kutya életének-ford.)
Ezeknek a megértésével, alkalmazásával optimális tanulási szituációkat teremthetünk a kutyák számára, ami könnyedebbé, hatékonyabbá teheti a munkát. Nagy változásokat érhetünk el, legyen szó egy kölyök ebről vagy egy már aktívan tréningező kutyáról.

Írta: Gaál Gábor

Forrás: https://www.whole-dog-journal.com/behavior/5-things-to-know-about-a-dogs-threshold/